Advent első vasárnapjához érkeztünk

Repül ez az év is, akárcsak a többi. Még csak most volt családi nap Kartalon, most meg az étkező asztalon gyújtom meg az első gyertyát az adventi koszorún. De mi is az az Advent?

Az Advent szó eljövetelt jelent, az Úr eljövetelét. Az Úr megérkezésének felkészülési időszaka ez a 4 hét. Ez alatt a 4 hét alatt a hívők ismét átélik a megtérést, melyet Isten eljövetele okoz.

Aki ismer, az tudja, hogy nem vagyok hívő (és már most úgy érzem magam, mint aki bombát hatástalanít), ugyanakkor ez a keresztény ünnep közel áll a szívemhez. Nem egészen értem, miért. De, ha jobban belegondolok, ha mindent értenék, valójában nem értenék semmit sem.

Ahogy nézem ezt az adventi koszorút (mert nekünk kettő is van) a gyertyák színét vizsgálom először. 3 lila és 1 rózsaszín. És ekkor bekapcsol a spiritualitás nálam. A lila szín mindig is a spiritualitás színe volt (lehet nem véletlenül a kedvenc színem? ) . A bölcsességé, az egyensúly színe. A kereszténységben pedig a bűnbánat és a megtérés színe. Mindkét értelmezésnél helyet kap a rózsaszín gyertya színe, ami a megbocsátás és a béke színe (a rózsakvarc rózsafüzérről értelmezve). Milyen érdekes, hogy ezek csak színek, mégis mennyi mindent hordoznak magukban.

A mai első gyertya a Hithez köthető. Ez a mai lila szín összeköthető Ádám és Éva történetével, akiknek Isten először ígérte a megváltást. Ezen a napon egy angyal érkezik az emberekhez, aki a hiten kívüli erőt hozza el számunkra. Védelmet hoz a szívünkbe és az otthonunkba is.

Ez a nap az önvizsgálaté, a belső egyensúly megtalálásáé valamint a számvetésé. És ne felejtsük el a böjtöt sem. Ahogy húsvétkor, ilyenkor is vannak emberek, akik böjtölnek. Adventkor azonban nem olyan „szigorú” az előírás, mint húsvétkor.  Egy héten háromszor (szerda, péntek, szombat) tilos tejterméket és húst fogyasztani.

Ahogy nézem a koszorút, azon gondolkozom, ki találhatta fel? Adventi koszorút 19.-20. századtól készítenek az emberek. Egy német ember alkalmazta először, aki egy használaton kívüli szekérkerékre 24 darab gyertyát rakott, és karácsonyig mindig eggyel többet gyújtott meg.

Ma este a második kis ablakot nyitom ki az adventi naptáron (miközben karácsonyi mesét mesélek), és közben azon jár az eszem, hogy ezt vajon kinek köszönhetjük?

Itt is német „elkövetőről” beszélhetünk, egy német édesanyáról és annak türelmetlen kisfiáról. Akinek van gyermeke, az tudja, hogy ilyenkor a legnehezebb türelemre inteni őket. Így történt az is, amikor egy leleményes anyuka a kisfia megnyugtatására egy játékot talált ki. Fogott egy kemény papírlapot, amit 24 egyenlő részre osztott fel, ezekbe a kis négyzetekbe pedig csokikat tűzött. Kisfiának minden este adott egy csokit, akinek ezzel a kis játékkal még varázslatosabbá tette a várakozás időszakát. Olyannyira sikeres volt az ötlet, hogy amikor ez a kisfiú felnőtt és vállalkozásba kezdett, elsőként gyermekkorának legszebb élményét felhasználva Adventi naptárakat kezdett el készíteni.

Egyre jobban kezdem elhinni, hogy a világ megváltoztatásához tényleg elég egy ember. Korábban a fekete pénteknél is egy ember volt a változtató, most az adventi koszorúnál és az adventi naptárnál.

Minden héten vasárnap az adventről fogok írni, és ilyenkor pár tanácsot osztanék meg az emberekkel, íme, az első ADVENT tanács:

About Dulai Zsófia

Kartalon élek immár 11 éve, Kislányom születése után megmoccant bennem valami.. az a valami hogy aktív tagja szeretnék lenni ennek a kis közösségnek :)

View all posts by Dulai Zsófia →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük