Költői március 15-e volt Kartalon

Remélem mindenki felolvadt otthon, mindenki jól lakott a finom ebéddel. Ha igen, akkor kérlek foglalj helyet, és elmesélem milyen volt a téren megtartott megemlékezés.

Én egész ünnepség alatt a könnyezés határán voltam. Eszembe jutottak iskolás és gimnáziumi emlékeim, majd belegondoltam, hogy 1 év múlva lehet, hogy már az én kislányom is ott fog állni a színpadon.

10 óra után kezdődött a megemlékezés, mint mindig most is Varga Józsefné ( Margó néni) nyitotta meg csodás gondolatokkal.

Ezután a Játéksziget Napköziotthonos Óvoda Nefelejcs csoport tagjai következtek. Felkészítő óvónők Péter Zoltánné és Sárosi Mónika voltak. A kicsik verseket mondtak, énekeltek. Miközben énekeltek, a színpadra hatalmas fénysugár vetődött. A költői élmények ekkor kezdődtek el… 🙂

Ezután a Kartali Asszonykórus lépett fel, csodás dalcsokrot adtak elő. Vezetőjük Volter Domonkos volt. Csodák csodájára, a Nap ekkor újra kisütött! 🙂

Ezután a Könyves Kálmán Általános Iskola 6-os osztálya, a Rozmaring Hagyományőrző csoport segítségével elevenítették fel a forradalom kiindulását, folyamatát és a sajnálatos lezárulását. A Rozmaring Hagyományőrző csoport olyan táncot lejtett, hogy a szél addig nem látott erővel támadt fel. Valaki meg is jegyezte, hogy a szél velük együtt táncol. 🙂 Természetesen a fiatalokra is kisütött a Nap.

Ilyen felemelő pillanatok után kapott szót, Kartal polgármester asszonya, Oláh Klára. A kezében egy szép mappát tartott, amit egyszer csak becsukott. Közvetlenül, meghatottan szólt Kartal lakosaihoz, kiemelte az óvodások habitusát, hogy milyen ügyesek voltak. Beszélt az Asszonykórusról is, akik sok éve öregbítik Nagyközségünk jó hírét, megemlítette a Rozmaringosok előadását is, azt hogy ez a népviseleti ruha a miénk, ez a mi hagyományunk. Kiemelte az iskolásokat is, hogy ügyesen felléptek, verseket mondtak. A pedagógusokról is esett szó, hogy ők azok, akik nevelik “ezeket a palántákat” , akik utána erős fák lesznek és olyan gyökerük lesz, ami mindig ide köti őket. A Nyugdíjas Egyesület habitusáról és csodás dalcsokraikról is tett megemlítést.

Ez egy találó kifejezés volt Polgármester Asszonytól, mikor a Rozmaringosokról beszélt: ” Lehidaltam. ”  Ez szerintem ott tartózkodókra is teljesen érvényes volt. Nekem második alkalommal volt lehetőségem a Rozmaringosokat megnézni, és olyan jókedv költözik a szívembe Tőlük, hogy elképesztő! 🙂

Beszédében kiemelte, hogy kartalinak születni kell. Igaz, nem itt születtem, de ahogy mondta, még a szívem is bedobbant. Büszke voltam abban a pillanatban (is) , hogy kartali vagyok.

Amikor pedig a kartali népviseleti ruháról esett szó a beszédében, elhangzott, hogy “ez a hagyomány a mi hagyományunk”. Ebben a pillanatban újból kisütött a Nap. Komolyan, még a hideg is kirázott! 🙂

Ilyen bensőséges beszéd után, következett a hivatalos polgármesteri köszöntő. Az összefogás és az együttműködés érzése lengte át ezt a beszédet.

“Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. “

Mai olvasatban, minden további nélkül érvényes Kartalra is! 🙂

A műsort végül a Könyves Kálmán Nyugdíjas Egyesületének előadása zárta le. Csodás verseket és dalokat hallhattunk. A Nap ismét megvilágította a színpadot… 🙂

Végezetül a koszorúzás következett.

Nagyon sokan voltunk, sokan énekeltünk, felemelő volt részt vennem rajta.

Képek és videók később érkeznek, hiszen ezek közzétételére engedélyre van szükségem. Köszönöm a figyelmet, kellemes hosszú hétvégét kívánok mindenkinek! 🙂

About Dulai Zsófia

Kartalon élek immár 11 éve, Kislányom születése után megmoccant bennem valami.. az a valami hogy aktív tagja szeretnék lenni ennek a kis közösségnek :)

View all posts by Dulai Zsófia →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.