Gumiláb szindróma Kartalon?

“Itt tilos a tánc, vagy mi?”

Ezzel a kérdéssel kezdődött egy levél, ami az elmúlt időszakban érkezett be a postaládámba. Úgy éreztem fontos, hogy erről (is) írjak.

Rendben, de mi az a Gumiláb szindróma??

Aki nem tudná mi a Gumiláb, annak elárulom 🙂 Ez egy régi táncos film, ami arról szól, hogy egy nyüzsgő városból leköltözik vidékre egy gimnazista fiú a családjával. Hamar szembesülnie kell, hogy a táncnak és az egyéb mozgásos szórakozásoknak nincs helye abban a kis közösségben. Természetesen jó vége lesz a filmnek, és megrendezik a végzős bált. A szindróma meg, adta magát valamiért 🙂

Amióta csinálom ezt a hírportált, sok kérést/kérdést kapok. A kérdésekre tudok válaszolni, de kéréseket teljesíteni nem igazán tudok. Bár itt megjegyezném, hogy roppant megtisztelőnek érzem, hogy nagyon sokan írtok, hogy ilyen meg olyan ötletem van, és hogy mondjam el, mit gondolok a dologról! 🙂 Kéréseket teljesíteni, meg azért nem tudok, mert én magam is “csak” egy lakos volnék 🙂 . Rajtam semmi jó dolog ne múljon.  Azonban, ahogy Polgármester Asszony is mondta, én ilyen szócsőként ( vagy egy másik ismerős szóvivőként) funkcionálok.

De hogy a lényegre térjek: Miért nincs szórakozóhely Kartalon?

Ahogy körbenézünk, azt látjuk, hogy egyre több a fiatal, ébredezik egy újabb generáció, akiknek egyfajta kikapcsolódási forma nem lesz elég.

A fiatalsággal egy időben érkezik, a “próbáljunk ki mindent” attitűd. Amivel igazából nehéz mit kezdeni. Szerintem alig akad olyan szülő, aki fiatal korában ne gyújtott volna rá egy szál cigarettára.

Az viszont egészen más, amikor az ajzószerek is bekerülnek a buliba! ( Itt zárójelben megjegyezném, hogy erre a dologra a filmben az egyik testületi tag ki is tért, hogy nem feltétlen a tánccal van a baj, hanem a segédeszközökkel amiket esetleg igénybe vehetnek a fiatalok) .

Azonban. Nem lehet egy egész generációt, és benne mindegyik serdülő fiatalt általánosítani. Amikor én voltam serdülő, nálunk is megvolt ez az általánosítás. Igenis bosszantó.

Tény, a mai generáció tényleg hamarabb nő fel, mint annak idején. Nem tartom magam nagyon öregnek, de én is látom, hogy teljesen más egy mai 12 éves, mint amikor én voltam 12 éves. Ezt viszont el kell fogadni, nem pedig visszaforgatni az idő kerekét, hogy legyen a mai 12 éves olyan, mint egy 2000-ben élő 12 éves.

Fejlődött a technológia, minden. Az egész világunk. Egy ( a sok száz dolog mellett) azonban ugyanaz maradt, a mai tinédzserek, fiatalok zöme is szeretne táncolni, szórakozni, mindenféle ajzószer nélkül 🙂 .

Én, mint egy kis kartali lakos, azt gondolom, hogy simán ki lehetne próbálni milyen lenne, ha lenne egy hely, ahová 12-15 évesek mehetnének szórakozni. 🙂 Hetente más társaság menne, hiszen a mai zenei világban, annyi stílus van, hogy egy este alatt nem biztos, hogy mindenki megtalálná a kedvenc zenei stílusát. Lehetnének hip-hop esték,   dnb-s (drum and bass) esték és még lehetne sorolni.

Én mindig is annak voltam a híve, hogy semmi sem lehetetlen, csak kell egy csapat az összefogásért! 🙂

Köszönöm a kedves illetőnek a levelét, és azt is hogy az ötletládába bedobta!

Remélem el tudtam gondolkodtatni néhány embert! 🙂

Én pedig megyek és megnézem a filmet, de előtte a zenéket gyorsan végighallgatom 🙂

 

About Dulai Zsófia

Kartalon élek immár 11 éve, Kislányom születése után megmoccant bennem valami.. az a valami hogy aktív tagja szeretnék lenni ennek a kis közösségnek :)

View all posts by Dulai Zsófia →

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük