Megváltás a füsttől?

A faluban néhány éve indult egy tanfolyam, és mára már a település minden lakója kiképzettnek tekinthető. A képzés hétfőnként és péntekenként van, a részvétel teljesen ingyenes. A tananyag: füstjelolvasás valamint a füst illatából, szagából megállapítani, hogy mit égetnek. Ez afféle régi indián hagyományápolás magyar módra.

Lelkes, önkéntes oktatóink frissen vágott méregzöld színű fűvel, valamint – amikor szezonja van – 98% nedvességtartalmú frissen vágott gallyal szokták megvadítani a füstképzést.

Igazodva a későn kelőkhöz és a korán fekvőkhöz, egész napos füstöléssel történik a képzés, intenzív módon. Nyáron, akár futó zápor után is, hogy még orrfacsaróbb és sűrűbb legyen a füst, de a több napos hőségben mindenképp a korareggeli órákban, amikor a gyanútlan szundikálók kezdenék élvezni az átmeneti huzatot és néhány fokkal enyhébb hőmérsékletet. Ha netán valaki elszalasztaná hőségben a hajnali füstöt, akkor este, mikor megváltó légfuvallatért imádkozik minden jóravaló ember, akkor biztosan eszébe jut valakinek, hogy „na, itt az ideje meggyújtani a tüzet!”  Csak azért, mert éppenséggel hétfő, vagy péntek van. Nem azért, mert megoldhatatlan problémát jelent a felgyülemlett gaz és egyéb természetes hulladék! Á, az igények itt nem számítanak. A lényeg a naptár.

Mindannyian ismerünk olyan hozzánk közeli lakókat, akik minden hétfőt és minden pénteket kihasználnak arra, hogy odafüstöljenek az orrunk alá. Persze joguk van hozzá, a helyi szabályozás ezt a két napot szabta meg, és mindenkinek joga van tüzelni, és kötelessége rendben tartani a portáját. (Sőt, akár még velünk is előfordulhat, hogy minden adott napon tüzelünk valamit, mert épp úgy hozza a sors.)

A tanfolyam nem ad OKJ-s bizonyítványt, de magas szinten megtanulható a füstjel már-már navigációs (műholdas) pontosságú helybeazonosítása, valamint az égetett anyagok összetételének beazonosítása, kémiai táblázat szerint.

Kitartó, sikeres résztvevők bónuszként megtanulják, hogyan kell extra sűrűségű, csípős füstöt előállítani, valamint hogyan kell tájékozódni köhögve, fuldokolva, talpig könnyben.

De újabban van a tűznél, a tüzelésnél, a füstnél hasznosabb és barátságosabb megoldás is.

Ne füstölj, komposztálj!

Egyik lehetőség, kartali önkormányzat által megnyitott közös komposztáló: a fűnyírás, metszések után összegyűlt, háztartásban keletkező szerves hulladékot vihetjük a temető mögött található komposztáló gödörbe. Videón, képeken látható.

Vállalkozó szelleműek akár otthon is készíthetnek házi komposztálót: elkészítése egy kis munkával jár – akár készen kapható komposztáló dobozt is lehet vásárolni -, de miután egyszer elkészült, folyamatosan tudjuk hasznosítani a szerves hulladékot.

  • Nem kell kidobálni – mivel a háztartási hulladék óriási hányada szerves, komposztálható hulladék, ezért a háztartásra eső szemétdíjat is csökkenthetjük, mert ha a komposztálóba hordjuk a szerves hulladékot, akkor azt fogjuk észrevenni, hogy a kisebb méretű kukát sem tudjuk már tele pakolni. Így pénzt takaríthatunk meg.
  • Nem kell elfüstölni – az eltüzelés lehetősége természetesen kényelmes, de mindannyian jártunk már úgy, hogy a tüzelős napon végig esett az eső, vagy éppen elfelejtettük, hogy most kellene elővenni a gyufát… A komposztálás nem napokhoz kötött, hanem a nap minden pillanatában adott lehetőség, időjárástól függetlenül.
  • Virágainkhoz, palántáinkhoz jó minőségű földet tudunk előállítani, ami egyrészt költséghatékony – hiszen nem kell megvennünk a virágföldet -, másrészt pedig abszolút környezetkímélő, hiszen szerves anyagot juttatunk vissza a természetbe, amit az meg is fog hálálni.

Hasznos tudnivalók, a komposztálásról, katt ide>>

Természetesen Kartalon nem ismeretlen a házi komposztálás fogalma, de ebben a modern, túlhajszolt világban elfeledetté vált, főleg a fiatal családok körében. Pedig már mindannyian tudjuk, hogy nem biztos, hogy az a jó, amit készen veszünk…

Mi lesz ebből?

A falu szélén – temető mögött – található komposztáló jó, és hasznos, kezdeményezés, de a kérdés az, hogy mi fogja rávenni a lakókat arra, hogy elvigyék oda a levágott füvet, gallyakat, leveleket, zöldségfélék maradékát? Elvégre elfüstölni még mindig sokkal könnyebb, mint felpakolni, elvinni, leborítani, hazamenni… Mi a pontos stratégiája az önkormányzatnak a lakosság által „megtermelt” komposztálható hulladék begyűjtésével kapcsolatban?

Az országban már számos helyen létrejött olyan központi komposztáló üzem, ahova úgy kerül el a hulladék, hogy azt hetente ki kell rakni a házak elé, és az önkormányzat vagy az üzemeltető összegyűjti. A gyűjtéshez zsákokat biztosítanak. Ugye ismerős az eljárás?
Egy ilyen kezdeményezéssel akár még bevételt is termelhetne a falu. De ahhoz talán több kell egy gödörnél a falu szélén…

Mi a véleményed? Fogsz a közös komposztálóba szerves hulladékot szállítani?
Vagy készítesz saját komposztálót? Vagy füstölsz továbbra is?

A bejegyzés kategóriája: Közélet
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>